ATLANTISZ KERTJE című képző- és iparművészeti kiállítás a GIM-ház kiállító termében és a kertjében
2005. július 2-től 2005. szeptember 25-ig

A kiállítást megnyitotta: Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író
A kiállító művészek:
Anti Szabó János, Bocz Beáta, Bódis Erzsébet, Ceca Georgieva (Bulgária), T. Doromby Mária, Farkas Éva, Fábián Dénes Zoltán, F. Orosz Sára, Gyulai Líviusz, Katona Katalin, Katona Szabó Erzsébet, Kádasi Éva, Kérges Tünde, Kiss Ilona, Kopócsy Judit, Kun Éva, Lencsés Ida, Piroska Mihalka (Belgium), Muzsnay Ákos, Olajos György, Orosz István, Pannonhalmi Zsuzsa, Péter Ágnes, Remsey Flóra, Smetana Ágnes, Székelyi Katalin, Szuppán Irén
A kiállítást rendezte:
Remsey Flóra
Anti Szabó János
Seres Imre, a Petőfi Sándor Művelődési Központ Kht. Munkatársa
A kiállítás kurátora: Katona Szabó Erzsébet
A megnyitót követően, 21.30-kor Gopcsa Katalin művészettörténész filmjeit tekinthették meg az érdeklődők:
„Kertem – Beszélgetés Borsosné Kéry Ilonával”
„A Folly arborétum”
A GIM-Ház kertjében, éjfélig jelmezes kerti mulatságot rendeztünk
Támogatók:

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Gödöllő Város Önkormányzata
Hungart
Petőfi Sándor Művelődési Központ Kht.
Edelman György
Köszönjük a Belügyminisztérium OKF Központi Tűzoltózenekarának támogató közreműködését!
------------------------------------------------------------------------
IRODALMI DÉLUTÁN a GIM-házban 2005. szeptember 24-én
Vendégünk volt Kodolányi Gyula költő, esszéista, a Magyar Szemle főszerkesztője
„ … bodzafáról asszony
köszön be holdas ablakon
arca nincsen „
Köszöntőt mondott: dr. Gémesi György, polgármester
A költővel beszélgetett Mórocz Zsolt irodalomtörténész
A helyszínen, kis példányszámban, megvásárolhatók voltak a költő verses és esszékötetei.
-----------------------------------------------------------------------
„Hiába nézed, mégis ott van … avagy a Szellem láthatatlan lénnyé válása” című regisztratív kiállítás 2005. október 22-től 2005. október 15-ig
A kiállítás megnyitóján 2005. október 22-én vízitátorokkal való találkozás
Résztvevő vízitátorok:
Lévai Ádám grafika, Szamódy Zsolt fotó, Wehner Tibor szöveg
Moderátor: Szakolczay Lajos irodalomtörténész
Kurátor: Katona Szabó Erzsébet
A helyszínen kis példányszámban megvásárolhatók voltak a szerzők „ A Szellem láthatatlan lénnyé válása” című kiállítási antológiája.
A kilencvenes évtized derekán, az ezredforduló mágikus évei közeledvén (közeledve az ezredforduló mágikus éveihez – mert hát végső soron itt is valamilyen kölcsönösségről van szó) különös jelenségekre lett figyelmes néhány művész a tatai vizek mentén. Lázas kutatómunkába, szívós megfigyelésekbe kezdtek, s a jelenségeket (például: indokolatlan vízfodrozódás) a történeti adatokkal, a kívülről szemlélt lokális vonatkozásokkal, s a már-már feledésbe merülő, egykori és jelenkori furcsa történésekkel összevetve gyanújuk bizonyossággá vált: a tatai vizenyő szemérmesen rejtőzködő lakója egy különös lény. A nagy tó téli vízleeresztése okán Laposch-nak (Grosse Tataensis Laposch) nevezték el, s a megnevezése pillanatától, immár hosszú évek óta lankadatlanul követik nyomát, figyelik rejtett és lelepleződő megnyilvánulásait, regisztrálják és dokumentálják természetes megtestesülését és részeseivé válni vágynak fenséges szellemiséggé, láthatatlan lénnyé alakulásában. Szövegek íródtak, rajzok rajzolódtak és fotográfiák rögzítődtek, s bizonyossá és közkinccsé téve a sejtést, e fogalmi és képi objektivizációk kommunikációs kapcsolatokat keresve és teremtve mind gyakrabban jelentek meg a helyi és az országos kulturális fórumokon. Már-már egy kisebb könyvtárnyira becsülhető az irodalom, s hatalmas tárházban lenne összegyűjthető azon művek száma, amelyek Laposch tatai problematikájával a vizualitás szférájában foglalkoznak.
És mert mélységesen mély a múltnak kútja, a tatai térség művészei a mindennapos, rendszeres megfigyelések, és a megfigyelések rögzítése, dokumentálása mellett, lázas meditatív kutatómunkájukba merülve a felsejlő sejtések nyomán azon feltételezéseiket is bizonyossággá érlelték, hogy az általában határtalan nemzetközi vizeken hajózó egykori kiváló tudós, maga Kusztó kapitány is tiszteletét tette a tatai vizenyő partjain, amely eseményt a tatai grafikus megannyi kompozícióban örökítette meg, konkrét nyomait felfedezni vélte a fotográfus is, míg a szövegírók azon, már-már kedves anekdotává érő eseményt fogalmazták sok más mellett történetté, mely szerint a kapitányt pont Tatán hagyta cserben legendás ébersége: bizony, valamelyik távoli tengeren ringatózó kutatóhajóján felejtette a mélységmérőt, s így a tatai vizes élőhely regisztrációjába hiba csúszott. E képi és szöveges rögzítések szerencsére megjelenhettek A szellem láthatatlan lénnyé válása című kiállítás első bemutatója, a tatai vízivár falai között rendezett kiállítást kísérő kiadványban, amely a tárlattal azonos címet viseli. És innen a kreáltnak vélt valóságot megcáfoló, a tatai prekoncepciókat utólagosan és váratlanul igazoló tényekre derült fény.
----------------------------------------------------------------------
GÖDÖLLŐI FIATAL KÉPZŐMŰVÉSZEK, IPARMŰVÉSZEK ÉS ÉPÍTÉSZEK KIÁLLÍTÁSA
2005. november 26-tól 2006. február 26-ig


A kiállítást köszöntötte: Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere
A kiállítást megnyitotta: Nagy Tamás DLA Ybl-díjas építész
Közreműködött: ifj. Vázsonyi János szaxofon művész
Kiállító művészek:
Arany Beáta Virág építész, Balogh Ágnes építész, Balogh András Miklós építész, Bodolai Lukács Márton építész hallgató, Guba Sándor építész hallgató, Hidasi Zsófi textil szakos egyetemi hallgató, Horváth Bence építész, Horváth Orsolya festő szakos egyetemi hallgató, Koós Árpád animáció, Lőrincz Áron építész, Lőrincz Réka formatervező iparművész, Lőrincz Áron vízuális kommunikáció szakos egyetemi hallgató, Magyari Mátyás építész, Mihályi Ákos építész, Oszlay-Horváth Juli iparművész, Remsey Dávid grafikusművész, Ruda Erzsébet építész, Szűcs Barbara Eszter festő szakos egyetemi hallgató, Takács Zsófia építész, Tóth Gábor építész
A kiállítást rendezte:
Kecskés József, a Közalapítvány titkára
Seres Imre, a Petőfi Sándor Művelődési Központ Kht munkatársa
A kiállítás kurátora: Kecskés József, Katona Szabó Erzsébet
Támogatók:

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Gödöllő Város Önkormányzata
Petőfi Sándor Művelődési Központ Kht.